Ha a színház ősi, közösségi élményét keressük, de még azt is megkockáztatom, hogy ha szeretnénk újra utat találni a kortárs művészethez, sokszor jobban tesszük, ha követjük a legfiatalabbakat. Ha szégyellnénk, hogy túlkorosak vagyunk, csapjunk a hónunk alá egy ötévest, és tegyünk úgy, mintha az ő kedvéért néznénk meg Az óriás ölelését (Kerekasztal), vagy kérjünk meg egy tízévest, kísérjen már el minket Fabók Mancsitól A háromágú tölgyfa tündérére.

Fabók Mancsi Bábszínháza legújabb előadását, A háromágú tölgyfa tündérét mutatta be a fesztiválon. A narráció, a mesélés aktusa itt is különleges fénybe kerül. A kiinduló helyzetből eleve valami olyasmi sugárzik, hogy próbálkozunk itt a mi kis szerény eszközeinkkel, hogy eljátsszunk egy mesét...

… de kárpótlást jelenthetett Fabók Mancsi legújabb bemutatója is, A háromágú tölgyfa tündére, amely szintén bír egy odaadó zenész szereplővel Keresztes Nagy Árpád személyében.

Hét előadást ajánlunk az igazi fesztiválarcoknak és mindenkinek, aki két nyári nap közé szívesen iktat be egy kis színházat.

Hogy Fabók Mancsit az Isten is egyszemélyes bábszínháznak teremtette, arra több jel utal. Egy egész jelsorozat. Kezdhetjük talán avval, hogy a színésznő vokális képességei lenyűgözőek. Úgy tud különböző hangokon, hangszínekben megszólalni, hogy a lehető legteljesebb valószerűséggel beszél több különböző szereplő szájával. Magában a bábjáték lebonyolításában – kesztyűbábok és a bábfigurák kellékeinek használatában – a manuális készsége és a ritmusérzéke is perfektnek mutatkozik.

...Létezik azonban olyan előadás is, amely merészen újraírja a hagyományt. A vásári bábjáték magyar képviselője, Vitéz László – több külföldi kollégájától eltérően – egészen eddig agglegényként tengette életét, és vívta örökös harcát az ördöggel vagy más gonosz szerzetekkel.

Fabók Mancsit egyre többen ismerik az ország összes pontján: ő az a csupa-mosoly színésznő, aki körül virágos réteken, bábszínházi fészkekben, vásári forgatagokban örvendező gyerekek és mosolygó felnőttek hada gyülekezik, hogy egy kicsit visszarepítse őket a század eleji városligeti hangulatba. Népmesékre épülő játékai után, Fabók Mancsi most Kemény Henrik híres bábjátékából, a Vitéz Lászlóból készített egy saját verziót, nem is akárhogyan...

Fabók Mancsi Székely menyecskéjét már tavaly a Gyerekszínházi Szemlén is láthattam volna. Elmulasztottam „egyeztetési okokból”. Ezt nem egy (= három) kritikus ismerősöm minősítette kapitális tévedésnek, mert „Fabók Mancsi: az valami csoda.”